Tegnap kitapasztaltam, hogy hiába a sok félrevezető kártyaérintő piktogram valójában nem azért nem aktiválódik a gomb, ahová el szeretnék jutni, mert a kártyám nem jogosult rá, hanem mert az a panel, amit mindenki elsőre meglát, amikor belép a liftbe, egyáltalán nem működik. 🙂 A másikat, ami a hátunk mögött van, kell nyomkodni, ahhoz kártya sem kell – vagyis a kátyaérintő piktogrammok is inkább csak a mindennapi jókedv okán vannak kirakva.
Így reggel aztán én segítettem az egyik helyinek azzal az öntelt, kicsit atyáskodó, kicsit lenéző magabiztossággal, mint aki A TUDÁS birtokában van.
…hogy aztán annál nagyobb legyen az arcraesés, amikor úgy a hatodik utánam be-, és nálam hamarabb kilépő embert szállítottuk le-fel(!), de én egyszerűen képtelen voltam lejutni a kijárathoz. 🙂
Mint kiderült, ha valaki utánam lép be és megnyom egy gombot (a jó panelen – kellett nekem segíteni, ráadásul meg se’ köszönte!), az felülírja a korábbit. 😀 De nem ám egyből! Hanem vár kicsit, hogy elaltassa az esetleges gyanakvást. 🙂 Elindul, majd menet közben alszik ki a korábbi. Mutatom:
Ez meg itt a kacagtató panel a baloldalon:
Végül kijutottam. Tanulság: Ha valaki már az utam közben belép és megnyom egy gombot, nekem a válla felett át kell nyulnom és újra megnyomni a sajátomat, hogy “Nem addig a’ Vendelin barátom!“
Leave a Reply