Ami itt (és Ázsia nagy részén) az édes-lágy rizstészta valamilyen változatát jelenti. Ez azért volt érdekes, mert egy csuda géppel csinálta a néni. Egyik oldalon tekert egy kart, a másikon meg spaklival vagdosta nudli méretűre a tekeréstől előkígyózó rizstésztát. Ezek belehullottak egy cukrosporos valamibe, azután még megforgatta kicsit bennük és mehetett a pohárkába. 130 forint.


A fekete ruhás előttem vásárló hölgy, többször hátrafordulva, nézett rám, így én a pár évvel ezelőtti pekingi kalandból már tudtam, mi következik, ezért bátorítóan mosolyogtam rá mindannyiszor. A harmadik után össze is szedte a bátorságát és elmutogatva megkérdezte, csinálhatna-e közös szelfit. Persze.
Ő legalább megkérdezi nem úgy mint a többiek, akik stikában, félig elfordított telóval fotóztak ma is. 🙂

Leave a Reply