-
-
Tehát akkor itt háttal az ajtónak guggolnak?
Belfőldi járat terminál, így aztán itt már nincs is felénk megszokott típus.
-
-
Fityfenébe!
Már a sor közepén jártam, 10 perc után, amikor észrevettem, hogy ez nem a pekingi járat sora. Átálltam -> ja, de. Így mókából váltogatódik 1-2 percenként. Értsd: mindegy, melyikbe állok. 🙂
-
Nodehát, kérem! Micsoda impertinencia!
Még tegnap este mintha kaparászást hallottam volna az ajtóm körül, de kisebb dolgom is nagyobb volt egy újabb nyomozásnál. Erre ma reggel hajnalban látom ám, hogy jól hallottam, valaki az ajtórésen áttolt két kis kártyát.
-
Új rekord!
Kettő óra és néhány perc alvás utázás előtt. Bár ennek most tényleg semmi köze az izgihez, mint inkább a soha nem tapasztalt mértékű orrduguláshoz. Annyiben nem vicces továbbá a korai indulás, mert ilyenkor kuka a mai nap és még a holnap koradélutánig. Van viszont egy gyerekkora óta Formula-1-be vágyó taxisofőröm, aki hozzám hasonlóan rekordot akar…
-
Soha nem örültem még ennyire 5 órára húzott vekkernek
és, hogy egy tájfun idején ülhetek repülőgépen! 😀 Illetve még, meglátjuk. Mert bár a visszaigazolás megérkezett, majd akkor örülök igazán, ha felszállt a gép. (És persze, ha földet értem (mármint 1. Japánban. 2. Az eredeti halmazállapotomban és minden alkatrészem birtokában. :))
-
Ez hosszú lesz és fájdalmas
Akinek volt már dolga callcenter pokolban (és melyikünknek nem?), az nyugodtan ugorja át, inkább csak terápiás jelleggel írom ki magamból és örök mementóként hagyom nyomát az eseményeknek. Aka: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! Történt tehát, hogy precízen ott volt beírva a naptárba feladatként az online becsekkolás a holnapi Csungking-Peking, Peking-Tokió járatra. Volt itt…
-
