Még egy kis tegnap este

Ami lemaradt.

Az ételekről még annyit, hogy egyébként – az eddig látottak alapján – lehangolóan ugyanaz a 4-5 féle étel. Persze ez Szecsuán (ezt mondtam már egyáltalán? Szecsuán régióban vagyok, annak fővárosában, Csungcsingban), így szinte minden csípős csili és szecsuáni bors alapú vörös olajban készül. Igazából ennyi. Minden szörnyen olajos és elvileg szörnyen csípős.

Az utóbbi azért csak elvileg, mert egyelőre számomra is meglepő módon nagyon nem tudom megerősíteni. Mindenki óva int minden látogatót, hogy az első, amit itt meg kell tanulni kínaiul, hogy “ne legyen csípős!”, mert akkor csak nagyon-nagyon csípős lesz. Én az első este mondtam is, ennek megfelelően totál jellegtelen lett a tészta íze. Tegnap már nem mondtam senkinek, de én nem éreztem rettenetnek egyiket sem. Otthon a kínai negyedben ettől sokkal durvábbak vannak. Persze lehet, hogy még nagyon kevés volt a mintavétel.

És akkor Szecsuán gasztro-jelképe: